Iskolánk hetedik osztályosai öt napot töltöttek októberben Erdélyben az EMMI Támogatáskezelő Határtalanul! pályázatának és az önkormányzat segítségének köszönhetően.
Alapos felkészülés előzte meg a gyerekek októberi utazását. Az előkészítő órákon ismerkedtek erdély történelmével, földrajzával, az erdélyi magyar irodalommal és a néprajzzal. A több hetes közös készülődés után október 5-én reggel elindultunk aradra. Az Aradi vértanúk emlékművénél rövid megemlékezést tartottunk, majd elhelyeztük iskolánk koszorúját. Ezután Nagyszalontáig meg sem álltunk. Itt megtekintettük Arany János egykori szülőházát, majd a csonka-toronyban ismerkedtünk a költő életével. Késő este érkeztünk Korondra, ahol finom vacsorával vártak minket Lajos bácsiék. Október 6-át Korondon töltöttük. Nyolc órára mi is iskolába mentünk, mint a helyi gyerekek, hogy találkozzunk az ottani 7. osztályosokkal. A beszélgetés során sok érdekességet tudtunk meg az erdélyi diákok mindennapjairól. Sokáig nem tudtunk maradni, mert már várt minket a következő program: lovaskocsis ismerkedés Koronddal. Meglátogattunk egy fazekast, akinél mi is korongozhattunk, a toplásznál megnézhettük, hogyan készülnek a taplógombából különböző tárgyak. Igazi élmény volt a Korond feletti hegyről csodálni a szép őszi tájat. Ám pihenésre nem sok időnk maradt, mert délután ismét közös programok vártak ránk új barátainkkal. Közösen felkerestünk egy fazekast, ahol mi is rajzolhattunk mintákat.
A harmadik nap kicsit hosszabb utazás várt ránk. Először tolvajos tetőn álltunk meg, ahol a három kereszt történetével ismertetett meg minket András bácsi. Innen Kézdivásárhely felé vettük az utunkat. Nyerges-tetőn megcsodáltuk a székely hősöknek állított kopjafákat és Kányádi Sándor versét is elszavaltuk. Kézdivásárhelyen Gábor Áron szobránál megemlékeztünk a szabadságharc hőséről, felkerestük a céhtörténeti múzeumot, majd a volt ágyúöntödénél az erdélyi ágyúöntésről beszélgettünk. Szemerkélő esőben indultunk tovább a Szent Anna-tóhoz, ahol megemlékeztünk Laci bácsiról. A friss medvenyomok és az eleredő eső gyorsan távozásra bírtak minket. Este táncházra vártak minket a Korondiak.
Negyedik napon megint napsütésre ébredtünk. Reggeli után elindultunk Segesvárra. A gyönyörű várban megnéztük a szász templomot, megmásztuk a diáklépcsőt. Fehéregyházán a Petőfi múzeumnál álltunk meg először. Itt megkoszorúztuk az emlékművet, megnéztük a múzeumot, majd felkerestük azt a helyet, ahol a költőt utoljára látták. Székelykeresztúron Petőfi körtefájánál álltunk meg s elszavaltuk az Egy gondolat bánt engemet című verset. A székelyudvarhelyi szoborparkot nem tudtuk megnézni, mert egy közúti ellenőrzés során gond volt a buszunk egyik papírjával, és sokáig kellett várakoznunk. Szerencsére szejkefürdő nem maradt ki a programból, ahol a székelykapukkal ismerkedtünk és felkerestük Orbán Balázs sírját. Farkaslakán Tamási Áron sírját koszorúztuk meg. Este egy rövid vetélkedőn adtunk számot Erdélyről szerzett ismereteinkről.
Elérkezett az utolsó reggelünk Korondon. Elköszöntünk vendéglátóinktól, majd elindultunk marosvásárhelyre. A Görög-ház emléktáblájának megtekintése után a kultúrpalota tükörtermében gyönyörködtünk. Itt a Székely népballadákról is beszélgettünk. Nem könnyen, de megtaláltuk a Székely vértanúk emlékművét is. Hazafele már csak néhány rövid megálló volt. Így Körösfőn a református templomot és Vasvári Pál kopjafáját kerestük fel, csucsán a Boncza kastélynál Ady csucsai kötődéséről és a közeli csatáról emlékeztünk meg s megtekintettük a híres Bánffyhunyadi templomot is. Fáradtan, de sok élménnyel érkeztünk haza éjfélkor Szabadegyházára.